Anyagok: Szamos papír, Magneto PU bőr
• Touch Pen-t tartalmaz
• Pepita 80 lap
• Patron színe - kék
• Toll színválasztás
A mágneses mező több tízezer kilométerre terjed ki a Földtől, és azt a területet, ahol ez a mágneses mező megjelenik, a Föld magnetoszférájának nevezzük.
Ez azért van, mert bolygónk pozitív mágneses mezeje (azaz a déli mágneses mező) északon (ahol a jegesmedvék vannak) van. A negatív északi mágneses mező délen (ahol a pingvinek vannak) van. Ezért mutat az iránytű mindig észak felé (megközelítőleg, mivel a földrajzi és a mágneses pólusok nem pontosan egyeznek). A tű színes vége negatív töltésű - így az északról érkező pozitív töltésekre reagál.
A pólusok évszázadok óta segítik az embereket a navigációban, de nem mi vagyunk az egyetlen faj, amely a magnetoszférát használja tájékozódásra. A tengeri teknősök és a madarak is ezt használják a navigációhoz éves vándorlásaik során. Érdekes módon a mágneses pólusok földrajzi pólusoktól való eltérése vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Aki állítólag egy Madeirán inkognitóban bujkáló lengyel király fia volt.
De ez már egy másik történet ...
Védő mágneses buborékunk kulcsszerepet játszik a Föld védelmében a káros kozmikus hatásoktól, például a napszéltől és a kozmikus sugárzástól. Ahelyett azonban, hogy a napszél részecskéit taszítanánk, a nagy mágnesünk "elkapja" őket, és a pólusok felé teríti őket - innen ered a gyönyörű és lenyűgöző sarki fény jelensége.
A napviharok által okozott erős napszél mágneses mezőzavarokat okozhat. Ez kommunikációs zavarokhoz és akár elektromos vezetékek megrongálódásához is vezet. A sarki fény viszont nagyon fényessé válik, és olyan szélességi körökön is láthatóvá válik, ahol normális esetben nem fordul elő, például Lengyelországban vagy még délebbre.
A "vadászathoz" érdemes követni a auroraforecast.com honlapot. Érdemes a lehetséges időpontot is lejegyezni. Esetleg a mágneses jegyzetfüzetünkbe?